Robert Schuman francia külügyminiszter öt évvel a második világháború európai befejeződése után, 1950. május 9-én vetette fel a mai EU elődjének tekinthető Európai Szén- és Acélközösség, a Montánunió létrehozását. "Ahhoz, hogy a békének meglegyen minden esélye, először egyetlen Európa kell. Immár nem puszta szavakra van szükség, hanem tettre, egy vakmerő és konstruktív akcióra" - jelentette ki, és hozzáfűzte, hogy a kezdeményezésből "születik majd meg Európa, egy szilárdan egybeforrt és erősen összeácsolt Európa".
Az integráció első lépcsőfokaként 1951. április 18-án írta alá Párizsban Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg a Montánunió-szerződést. Az első európai szintű megállapodást 1957. március 25-én az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) létrehozó Római Szerződés követte. Az EGK-ból, közkeletű nevén a Közös Piacból nőtt ki fokozatosan az Európai Közösségek, majd az Európai Unió.
Fennállásának több mint fél évszázada alatt az EU rendkívüli sikereket ért el: biztosította, hogy tagországai békében éljenek, két nemzedékkel ezelőtt még elképzelhetetlen mértékben emelte az életszínvonalat, határok nélküli egységes piacot és közös valutát teremtett, világméretekben is jelentős gazdasági hatalommá vált. Az EU-nak az utóbbi években ugyanakkor olyan jelentős pénzügyi, gazdasági és szociális kihívásokkal is szembe kell néznie, mint a menekültválság, napjainkban pedig a koronavírus-járvány.
Az Európai Unió 2012-ben megkapta a Nobel-békedíjat, mert az indoklás szerint hat évtizeden keresztül meghatározó szerepet játszott Európa békés fejlődésében, "a demokrácia és az emberi jogok elterjesztésében", 1989 után hozzájárult a kelet-európai államok stabilizálásához.
Bulgária és Románia 2007-es, valamint Horvátország 2013-as csatlakozásával 28 tagúra bővült. 2007-ben Lisszabonban írták alá az Európai Unió reformszerződését, a két évvel később hatályba lépett dokumentum a mélyebb uniós együttműködéshez és további bővítéshez egyaránt szükségesnek ítélt intézményi változtatásokat irányozza elő a számos elemében még hat országra szabott eredeti rendszeren. A Lisszaboni Szerződés mondja ki először, hogy a tagállamok kiléphetnek az unióból. Erre az EU történetében először tavaly került sor - az Egyesült Királyság 47 évnyi és egy hónapnyi tagság után 2020. január 31-én éjfélkor távozott az EU-ból, amely tagállamainak száma 27-re csökkent. A 11 hónapos átmeneti időszak elteltével új szabályok léptek életbe az Egyesült Királyság és az EU kapcsolatrendszerében; az EU egységes belső piacán és vámuniójában is megszűnt a brit tagság.
Európa napja - az európai himnusszal, zászlóval és a közös valutával együtt - az integráció legfontosabb jelképei közé tartozik, 2000 óta használatos az EU jelmondata is: "Egyesülve a sokféleségben". Az ünnep alkalmából szervezett hagyományos rendezvények a koronavírus-járvány miatt az idén online zajlanak: egyebek között több uniós intézményben virtuális túrát tehetünk, uniós ismereteinket pedig kvízjátékokkal tehetjük próbára. Az idei Európa-napon veszi kezdetét hivatalosan is az Európa jövőjéről rendezett konferenciasorozat, egyelőre online platformon. Ehhez kapcsolódva az Európai Parlament az ünnep előtti héten számos eseményt szervez EP-képviselők, -frakciók, -bizottságok részvételével, amelyeket az online térben bárki követhet, illetve bekapcsolódhat azokba.
Szatmárnémetiben is ünnepeltek
Szatmárnémetiben vasárnap délután a román katona szobra előtt visszafogott tiszteletadás keretében emlékeztek meg a Schuman-nyilatkozat évfordulójáról, a második világháborút lezáró, úgynevezett győzelem napjáról, illetve az Egyesült Román Fejedelemség függetlenségének május 10-i kikiálltásáról. Az eseményen részt vevő elöljárók (Altfatter Tamás prefektus és Rádu Bud alprefektus, Pataki Csaba megyei tanácselnök, illetve Rus Ioan és Beseni Cristian alelnökök, valamint Kereskényi Gábor polgármester és Maskulik Csaba városmenedzser koszorúkkal adóztak a jelentőségteljes történelmi események előtt.
